新会员区

shenmecaishiminzhu
[主页]->[新会员区]->[shenmecaishiminzhu]->[Istanbulda uyghur til, tarix we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yig]
shenmecaishiminzhu
·民族自决权运动的七个里程碑/王澄
·美国独立宣言是“反共产党宣言”
·“亚洲默克尔”赢得台湾大选
·蔡英文:台湾再以选票展示民主精神
·害怕失去民主 台湾人用选票拒绝中共影响力
·世界媒体热议蔡英文当选台湾总统
·国际社会贺蔡英文当选总统 赞台湾民主深化
·前北京学运领袖吾尔开希谈台湾新兴政治势力
·禁止特朗普入境?英国国会激辩三小时
·英国公民联署要求承认台湾是一个国家
·美请愿网站发起联署 要求承认台湾为一国
·北京不排除军事解决台湾问题的可能
·美众议员提案吁承认台湾为独立国家
·参考消息:中国这只“睡狮”是真的醒来了
·美国必须重新考虑对华战略
·反对奥巴马中东政策,美国将军集体叛国
·法国清真寺开门举办“兄弟一杯茶”
·一名穆斯林女子被赶出川普在南卡罗来纳州的竞选集会
·中共喉舌:回避了几十年下决心介入中东
·习近平访问沙特,着眼经济和能源
·习近平续写撒钱外交 承诺向中东提供550亿美元贷款
·沙特不惜一切代价打石油战 到底想干什么
·习近平:中国和伊朗确立了全方位战略伙伴关系
·《华尔街日报》: 美国快速失去中东被中国取而代之
·官媒:中国成为伊朗首个全面战略伙伴
·卡塔尔专家:中国已取代欧美成为海合会最大贸易伙伴国
·中伊约定在10年内将贸易额增至6000亿美元
·专家:埃及将成为中国在中东经济扩张的良好平台
·习近平晤沙特国王 中沙建立全面战略伙伴关系
·中国沙特发表联合声明 涉及叙利亚问题
·联合国:2014年以来近两万伊拉克平民死于战乱
·习近平将首访中东 中伊将签金融、高铁、能源协议
·美国独立宣言是“反共产党宣言”
·即将要作出发表“沙特和伊朗两国交恶不利于洗刷穆斯林人民受到的耻辱”
·律师:涉曼谷爆炸案中国维吾尔人被屈打成招
·曼谷爆炸案:律师称当事人遭酷刑逼供
·涉嫌制造曼谷爆炸案两维吾尔人翻供
·法国司法部长杜比拉今天辞职 左翼内部再次分裂
·法国司法部长杜比拉今天辞职 左翼内部再次分裂
·取消恐怖分子法籍:法总理称反对者迷失在伟大价值观名下
·奥巴马总统将首次造访美国清真寺
·奥巴马初访清真寺重申宗教自由
·奥巴马呼吁拥抱“共同的人性”
·禁止特朗普入境?英国国会激辩三小时
·逾十万英国人联署要求禁止川普入境
·川普禁止穆斯林入境美国言论引争议
·恐怖组织招募新片 收录川普狂言
·特朗普声称即使他枪击他人 也不会失去选民
·美国专门斥资43亿美元对抗“俄罗斯挑衅”
·美国和世界大国希望改变俄罗斯行为
·罗马尼亚维持对共产党时期罪犯20年徒刑的原判
·这是什么债 1天还10亿 38年还清
·三月份投票对美国两党候选人至关重要
·川普以非传统方式争取本党提名
·共和党联名公开信抨击川普 后者面临新挑战
· 美国大选:共和党老将合力阻击特朗普
·祝贺台湾民进党主席蔡英文女士当选总统
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)2
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)3
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)4
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)5
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)6
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)7
·贼喊捉贼犯罪迫害阴谋(序言部分)9
·紧急寻求国际社会提供帮助(1)
·美国前高官谈1999年误炸中国使馆
· 克林顿总统来到国会发表了秘密讲话
·纪念乌市发生制造7•5大屠杀事件满六周年
·奥斯曼发布的第十一个声明(序言部分)
· 美国警方在国会大厦外逮捕逾400名示威者
·前美参议员称人民有能力评估911文件
·白宫考虑解密"911"机密报告 或涉及沙特
·美国国会首次压倒性推翻奥巴马否决权
·戈尔巴乔夫:苏联解体我有无法推卸责任
· 全球示威 抗议俄罗斯侵略乌克兰
·欧洲国家采取行动抗衡俄罗斯宣传
·声明有别官版历史 共产党纳粹勾结发动二战
·德媒广泛报道纪念匈牙利民众反抗共产党暴政起义六十周年
·亚洲国家担心美国逐步撤出亚洲
·菲民众游行焚烧美国国旗 支持杜特尔特
·杜特尔特宣布菲律宾“脱离”美国
·菲美“分手”冲击“亚太再平衡”策略
· 写给可怜、可悲又可恨的欧盟(第二篇)
· 写给可怜、可悲又可恨的欧盟(第三篇)
· 写给可怜、可悲又可恨的欧盟(第四篇)
·欧盟议会的绥靖/伊利夏提
·对川希失望?英女王:欢迎回到我的统治下
·超八成美国选民“厌恶”本届大选
·中国忠旺集团欲收购美国铝业公司 美参议员不答应
·滕彪和杨建利投书彭博社 批评美国大选不谈中国人权议题
·哈萨克斯坦拘捕驱逐19名中国工人
· 奥巴马演讲力挺希拉里 称世界已到生死存亡关头
·奥巴马:这个世界是否公平取决于我们自己
·罪恶的国家、罪恶的政党 还我人权?
·让美国人民了解知道共产主义政权的历史与罪行
·保守派:美国梦缔造者是人民而非政府
·中国忽悠美国 自1955年就开始了
·美官员披露:中国百年战略忽悠计划
·伊核协议在美争议不断 切尼在华盛顿演讲遭抗议
·老布什称切尼在白宫拥有自己的“王国”
·美国国务卿克里结束中亚五国之行
[列出本栏目所有内容]
欢迎在此做广告
Istanbulda uyghur til, tarix we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yig

   
   
   
   请点击这里(1) http://blog.boxun.com/hero/201202/shenmecaishiminzhu/8_1.shtml
   


    (2)http://blog.boxun.com/hero/201208/shenmecaishiminzhu/1_1.shtml
   
   
   Istanbulda uyghur til, tarix we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yighini ötküzüldi
   
   
   Ixtiyariy muxbirimiz arslan
   2015-10-12
   
    请点击这里:http://www.rfa.org/uyghur/xewerler/medeniyet-tarix/tetqiqat-yighin-10122015160515.html?encoding=latin
   
   
   
   
   
   
   élxet
   
   pikir
   
    hembehr
   
   print
    Print
    Hembehr
   Pikir
   Élxet
   
   
   Anglash yaki chüshürüsh anglash awazni köchürüsh
   
   uyghur-akademiy-7-nowetlik-2.jpg
   
   
   7-Nöwetlik uyghur tetqiqatchi, edib we mutexessisler hem uyghur tili, tarixi we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yighinidin körünüsh. 2015-Yili öktebir, türkiye.
   
    RFA/Arslan
   
   
   
   
   
   uyghur-akademiy-7-nowetlik-1.jpg
   
   
   7-Nöwetlik uyghur tetqiqatchi, edib we mutexessisler hem uyghur tili, tarixi we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yighinidin körünüsh. 2015-Yili öktebir, türkiye.
   
   
   
   10-Ayning 10-, 11-Künliri istanbulda uyghur til, tarix we medeniyet tetqiqati ilmiy muhakime yighini ötküzüldi. Uyghur akadémiyisi teripidin uyushturulghan bu yighingha 7-Nöwetlik uyghur pen-Tetqiqatchi, edib we mutexessisler ilmiy muhakime yighini dep nam bérilgen bolup, yighingha dunyaning oxshimighan jayliridin uyghur we türk doktor,proféssorlar, oqutquchi, oqughuchilar bolup köp sanda kishi qatnashti.
   
   2-Kün dawam qilghan bu yighinda uyghurlarning tili, tarixi, medeniyiti toghrisida muhim témilar otturigha qoyuldi we shundaqla uyghur tilining bilim tili bolup ishlitilishi, uyghur jemiyitide körülüwatqan ijtimaiy mesililer toghrisida söz qilinghandin sirt yene, ilim-Pen saheside tetqiqat bilen shughullanghan uyghur doktorlar özlirining ilmiy tetqiqat netijiliri toghrisida doklat berdi.
   
   Yighinda aldi bilen uyghur akadémiyisining pexri reisi rishat abbas we bash reisi abdulhemit qaraxan sabiq reisi ablet turan, doktor erkin sidiq ependiler échilish nutqi sözlidi we yighinning muweppeqiyetlik axirlishishigha tilekdashliq bildürdi.
   
   Yighinning kéyinki bölümliri ilmiy maqale teqdim qilish bilen dawam qildi. Yighinda aldi bilen uyghur tili we edebiyati toghrisida toxtalghan bolup, ége uniwérsitétining oqutquchisi proféssor doktor alimjan inayet, «yalmawuz we wampirning ortaq xususiyetliri heqqide» dégen témida, ghazi uniwérsitétining oqutquchisi proféssor hulya qassap oghli chengel xanim, «wapatining 20-Yili munasiwiti bilen abduréhim ötkür» dégen témida, beykent uniwérsitéti oqutquchisi yardemchi dotsént meghpiret kamalxanim, «uyghur tarixida qehriman uyghur ayalliri», dégen témida söz qildi.
   
   Yighinning uyghur tarixi we medeniyiti toghrisidiki bölümide mémarsinan güzel senet uniwérsitétining oqutquchi proféssor exmet tashaghil ependi, «uyghurlarning tarix sehniside bash kötürüshi», dégen témida, ghazi uniwérsitéti oqutquchisi proféssor qunuralp erjilasun «qeshqer we yéqinqi zaman tarixi» dégen témida, marmara uniwérsitéti oqutquchisi dotsént abdulhemit awshar «selchuq döliti dewride anatoliyediki uyghur medeniyiti we izliri» dégen témida. Özbékistan aqsaray uniwérsitéti oqutquchisi yardemchi dotsént ferhat mexsuduf «tarim mumyaliri» dégen témida, ége uniwérsitéti oqutquchisi hüseyin aqwash «türkistan jughrapiyisining ortaq mirasi xelpejilik aditining xarezim izliri» dégen témida söz qildi.
   
   Yighinning uyghur til-Edebiyati bölümide bolsa, enqere uniwérsitétining oqutquchisi dotsént erkin emet, «zamanimizning nesirdin ependisi hisam we chaqchaqliri» dégen témida. Bilgi uniwérsitéti oqutquchisi yardemchi dotsént murat orxun, «uyghurche sözlerning boghum qurulmisi» dégen témida, shiwétsiyedin kélip yighingha qatnashqan tetqiqatchi abdushükür muhemmet «quran kerimining edebiy séhri küchi we uningdin özgirishchan shexslik bayanlar» toghrisida söz qildi.
   
   Yighinning uyghur jemiyitidiki ijtimaiy mesililer dégen bölümide bolsa, hajetepe uniwérsitéti oqutquchisi dotsént erkin ekrem «ang, sewiye we uyghur ziyaliyliri» dégen témida. Fatih sultan uniwérsitéti oqutquchisi yardemchi dotsént mettursun beydulla «türkiyede yashawatqan uyghurlar we ularning kimlik istratégéyisi» dégen témida, türkiye tashqi türkler we qérindash milletler bashqarmisi mutexessisi abdulhemid qaraxan «uyghurlarning teshkillinish mesilisi» dégen témida söz qildi.
   
   2 Kün dawa qilghan yighinning 2-Küni uyghur tilining bilim tili bolup ishiltilishi dégen témida ötküzülgen bolup, yighinda amérika fayzir dora tetqiqat merkizining tetqiqatchisi doktor rishat abbas, «tébbiy dorilar we yéngi tereqqiyatlar» dégen témida, amérika alem qatnash idarisi aliy optik fizika inzhénéri doktor erkin sidiq «yersharisiman planéta izdesh-Téliskopta yoshurun planéta qandaq bayqilidu?» dégen témida söz qildi.
   
   Yighin axirida, yighinda söz qilghuchilargha teshekkür bildürüp teqdirname bérildi. Ikki kün dawam qilghan yighin yépilish murasimi bilen muweppeqiyetlik axirlashti.
   
   Biz bu yighin toghrisida téximu köp melumatqa érishish üchün yighinni uyushturghan uyghur akadémiyisining bashliqi abdulhemid qaraxan bilen söhbet élip barduq.
   
   Abdulhemid qaraxan ependi bu yighindin kütidighan arzulirini ipadilidi.
   
   
   
   
   Munasiwetlik xewerler
   • Sheher bashliqi murat aydin: uyghurlarning yénida bolimiz
   • Awstraliye tarixchisining uyghur tarixigha ait kitabi neshrdin chiqish aldida turmaqta
   • Altun ademler mukapatini tarqitish murasimida uyghurlargha alaqidar shéir oquldi
   • Tonulghan senetchi bünyamin aqsunggur: «40 yilliq arzuyum emelge ashti»
   • Rus tarixchisi: 1931-1934-Yilliridiki milliy azadliq herikiti heqqide
   • Türkiye medeniyet ministiri yalchin topchu uyghurlardin hal soridi
   • Dr. Erkin ekrem béyjingning 1955-Yili uyghur aptonom rayoni qurushining seweb-Amilliri heqqide toxtaldi
   • Rus tarixchisi: «birinchi uyghur jumhuriyiti kéyinki sherqiy türkistan jumhuriyitining qurulushigha ülge boldi»
   • Uyghur tarixigha ait kitab amérikida mukapatqa érishti
(2015/10/25 发表)
blog comments powered by Disqus

©Boxun News Network All Rights Reserved.
所有栏目和文章由作者或专栏管理员整理制作,均不代表博讯立场